A SZUM a leggyakrabban használt Excel-függvény: összeadja a megadott számokat vagy egy tartomány celláinak értékét. Szintaxisa: =SZUM(szám1;[szám2];...) — de a gyakorlatban legtöbbször egyetlen tartománnyal használjuk, például =SZUM(C1:C8), ami a C1-től C8-ig terjedő cellák összegét adja vissza.
📊 Minta-táblázat
A = Név · B = Város · C = Pontszám · D = Évfolyam
| A | B | C | D |
| 1 | Kovács Anna | Budapest | 87 | 10 |
| 2 | Szabó Bence | Szeged | 65 | 11 |
| 3 | Nagy Csilla | Pécs | 92 | 10 |
| 4 | Tóth Dávid | Budapest | 58 | 9 |
| 5 | Horváth Eszter | Debrecen | 74 | 11 |
| 6 | Varga Ferenc | Szeged | 81 | 10 |
| 7 | Kiss Gréta | Budapest | 95 | 9 |
| 8 | Molnár Hanna | Pécs | 69 | 11 |
Ha egy üres cellába — mondjuk F1-be — beírod: =SZUM(C1:C8), az Excel összeadja a nyolc diák pontszámát, és ezt az eredményt jeleníti meg abban a cellában:
F1621
Fontos szintaktikai szabály, amit érdemes rögtön az elején megjegyezni: a magyar nyelvű Excelben a függvények zárójelén belül a több argumentumot (paramétert) pontosvesszővel (;) választjuk el egymástól — ezt fogod látni a következő leckékben is, pl. =SZUMHA(tartomány;feltétel;összegtartomány). (Az angol nyelvű Excelben ugyanerre a vessző szolgál — ha valaha angol nyelvű Excellel vagy online példával találkozol, ott ,-t fogsz látni ; helyett.) A SZUM(C1:C8) példában azért nincs pontosvessző, mert ott csak egyetlen argumentum van megadva (egy tartomány) — a pontosvessző csak akkor kerül a képletbe, ha legalább két argumentumot sorolunk fel.
Készen állsz kipróbálni élesben? 🐾